Programok Tiszakécskén

Vízi sportok

Lehetőség nyílik kajak, kenu bérlésre, illetve oktatás igénybevételére. A vízi túrák a hoteltől 250 m-re lévő szabad strandról indulnak. A csónakok és a felszerelés partnerünktől, Gergelyfi Józseftől bérelhetők.

Bérléssel és oktatással kapcsolatban érdeklődj a következő telefonszámon: +36 30 434 2604

Városnéző kisvonat - CSI-HU

A CSI-HU kisvonat a nyári időszakban hétfő kivételével minden nap 9:30, 17:30 és 19:00 órakor indul a tiszakécskei üdülőterületi buszfordulóból.

A menetidő kb. 1 óra.

Csoportok részére - menetidőn kívül - a kisvonat kibérelhető

Megállóhelyek: Üdülőterület - Erkel fasor - Szabolcska u. - Spar - Szóda-gyár - Vasútállomás - Állateledel bolt - OTP előtti buszmegálló - Templom tér - Erkel fasor - Üdülőterület.

Érdeklődj munkaidőben a +36 20 381 1878-as telefonszámon.

Vadászat

A helyi vadásztársaság fogad vendégvadászokat és külföldi bérkilövőket is. Vadászható vadak: őzbak, vaddisznó, nyúl, fácán, vadkacsa.

Hotelünk rendszeresen vendégül lát külföldi vadászokat, ezért valószínűleg igaz, hogy a helyi vadállomány jó vadászterületet biztosít.

Vadászattal kapcsolatos további információkért hívd a következő számot. Tel.: +36 30 639 7250

Tiszavirágzás

A Tisza minden év júniusában-júliusában lezajló látványossága a "Tisza virágzás".

Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet. Neki egyetlen napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon és a nap végén neki tényleg bealkonyul. Még emésztőrendszere sincs, minek arra az egyetlen napra?

A tiszavirág igen gyenge repülő - lepottyanhat akár egy légfuvallat, egy leeső vízcsepp hatására, vagy ha egymásnak ütköznek. Éppen ezért NAGYON FONTOS, hogy soha se fogd meg! Amit te segítségnek vélsz, az számára végzetes esemény.

A Tisza az utolsó oázisok egyike, amelynek iszapos medrében még mindig fejlődik ez az igazán különleges, a kérészek rendjébe tartozó, 8-12 cm hosszú, 6-7 cm szárnyfesztávolságú színpompás rovar. A tiszavirágzás rendszerint minden év júniusában zajlik, amikor ez a sok kis apró lény egyetlen rajjá fonódva előadja életének első és egyetlen szerelmi táncát.

A főrajzás a késő délutáni, esti órákban, kb. 18-21 h között zajlik, mely során milliónyian repülnek a víz felett.

Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.

A víz felszínére rakják petéiket, azok lesüllyednek, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.

A kifejlett kérész teljes életideje rendszerint csupán néhány óra, ezért emlegetik a rövid ideig tartó eseményeket kérészéletűeknek.

A napnyugta magával ragadja erejüket, amelyet hosszú éveken át gyűjtöttek a sötét folyófenékben. Néhány óra leforgása alatt tanúi lehetünk a természet képzelőerejének, ami e törékeny teremtményekben nyilvánul meg.

Tudj meg többet »

Tiszai szabad strand

A Tisza strand 300 m hosszan elnyúló vízparti homokföveny, amely vonzza a napozás szerelmeseit. Az itt pihenők, fürdőzők kényelmét szolgálják a parton működő szolgáltató és vendéglátó egységek is, ahol minden strandolós finomság beszerezhető (főtt kukorica, jégkrém, üdítő, gofri, gyros, hot-dog, hamburger ... ).

A Tisza minden évben nagyon jó minőségű, puha homokkal látja el strandunkat. Gyerekes családoknak kifejezetten ajánljuk a homokvárépítő készletet is berakni a csomagok közé. Sőt, a vállalkozó kedvűek akár benevezhetnek a minden évben megrendezésre kerülő homokvárépítő versenyre is.

A szabad strand alsó szakasza a vízi túrák kikötőhelyéül szolgál, ahol a különféle vízi sportokhoz szükséges eszközök bérelhetőek. Lehetőség nyílik kajak és kenu bérlésre is.

Aki inkább a szárazföldön keres sportolási lehetőséget, annak ajánljuk a parton felállított röplabdapályát.

A szabad strand területén minden évben június 1-től augusztus 31-ig (vízállástól függően változhat) fürdőmesteri szolgálat működik.

Napnyugta után sem ürül ki a Tisza-part, mivel a nyári tiszakécskei éjszakai élet központja a strand területe. A korábban említett büfék éjszakára új köntöst öltenek és szórakozóhelyekké alakulnak. Az üdítők szerepét átveszik a koktélok és megkezdődik a buli. Az egyes vendéglátóhelyek külön zenei stílust biztosítanak, így bárki megtalálhatja a maga ízlésének megfelelő helyet. Pénteken és szombaton hajnali kettőig bulizhatnak a vendégek, míg hétfőtől csütörtökig illetve vasárnap, csak éjfélig tart nyitva a part.

Tudj meg többet »

Tiszai sétány (kilátó)

Az 1.600 m hosszú Miskó Istvány sétánynak köszönhetően a városunkat szegélyező Tisza egyik legszebb kanyarulatát is magába foglaló részen sétálhatsz végig.

A sétány mentén fák, padok és játszótér is található, így az egész család örömét lelheti egy nagy délutáni sétában. Továbbá fontos nevezetessége a kilátó, ahonnan csodás kilátás nyílik a Tisza kanyarra. Hobbi és profi fotósoknak egyaránt ajánlott célpont, mivel gyönyörű fotók készíthetőek innen. A meglepetés kedvéért, erről nem töltöttünk fel képeket. :-)

Termálfürdő

Tiszakécskén 2 termálfürdő is van. Az egyik, a Tisza-parti Termálfürdő mindössze 250 m-re található hotelünktől, míg a másik Tiszakécske-Kerekdombon, 7.700 m-re.

Előbbit 2011-ben újították fel, ezzel jelentősen kibővítve a wellness szolgáltatások palettáját: bioptron lámpás kezelések, élmény- és úszómedence, jakuzzi, finn szauna zeneterápiával, infravörös hőkabin, különféle masszázsok, pedikűr és manikűr.

I. Tisza-parti Termálfürdő
A fürdő vize 1344 m-ről tör fel, 52 °C-os, magas fluorid tartalommal rendelkező lágy gyógyvíz és nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely reumatikus, ízületi bántalmakra, mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógyítására, műtétek utáni rehabilitációra, baleseti utókezelésre is alkalmas.

1. Gyógymedencék
Mindkét gyógymedence (az egyik 38°C-os, a másik pedig 36°C-os) feszített víztükrű. Az egyenletes vízáramoltatás (vízkeringetés) érdekében a medence alján 46 nyíláson töltődik be a gyógyvíz, így a medencék vize naponta kicserélődik. Az egyikben nyakzuhanyok, a másikban a nyakzuhany mellett gejzír és éjszakai világítás is működik. Mindkét medence 90 cm mély.

2. Strand
A Tisza-parti Termálfürdő területének strandja (a két gyógymedence mellett) további medencékkel áll a pihenni, szórakozni vágyók rendelkezésére. A Tiszához közel található strand felújított medencékkel, kibővített szolgáltatásokkal várja az ide látogatókat.
Nyitott élménymedence
Vízi attrakciói: víz alatti buzgárok, oldalmasszázs, álló testmasszás, pezsgőágy, nyakzuhany kellemes hangulatot árasztó milliőjével igazi vízi kalandokat nyújt. Ezen kívűl gyermekcsúszdák is szórakoztatják a gyerekeket.
Nyitott, óriáscsúszdás strandmedence - mint a legkedveltebb
A 26°C-os vízhőmérsékletű medence legkedveltebb része az 55 méteres óriáscsúszda. A teljes vízfelület eléri a 600 m2-t. A medence természetesen feszített víztükrű és tisztaságáról a vízforgató berendezés gondoskodik. A medence mélysége 94 cm és 150 cm között mozog.
Fedett úszómedence
Hossza: 25 méter, mélysége: 1,2 - 1,7 m - az idősebb korosztálynak és a gyerekeknek az úszómedence szélénél pihenőpadka van kialakítva.
Bébi medence
A medence mindössze 30 cm mély, vízhőmérséklete 30°C. A picik a medencét csak szülői felügyelet mellett használhatják, de a szülőknek a bébi medencébe lépni nem szabad. A teljes higiénia megőrzése érdekében a még nem szobatiszta gyermeknél vízipelenkát kell alkalmazni.

3. Étterem és pizzéria
A fürdő területén egész évben nyitva tartó étterem és pizzéria működik. Az étkezési igények és szokások kielégítése érdekében szezonálisan (tavasztól őszig) a következő vendéglátó egységek is működnek: büfé, fagyizó, hamburgeres, lángos- és halsütő.

4. Gyógy- és wellness szolgáltatások részletes listájáért, illetve további információkért látogass el a thermaltiszapart.eu oldalra

II. Kerekdombi Termálfürdő
Tiszakécskétől néhány kilométerre található a Kerekdombi Termálfürdő, mely kellemes kikapcsolódást nyújt a gyógyulni, pihenni, sportolni érkező vendégeknek.

A fürdőben négy medence van különböző hőfokú vízzel: gyermekpancsoló, ülőmedencék és úszómedence. A vízhőfok 63 C°, a víz minősítése alkálihidrogén-karbonátos hévíz. Felhasználása több célú: gyulladáscsökkentő hatású, kismedencei gyulladások, nőgyógyászati és urológiai betegségben szenvedők gyógyulásában nyújt kitűnő segítséget.

A fürdő területén a vendéglő, a büfé, a játékterem és az ételt-italt árusító pavilonok egyaránt a vendégek kényelmét szolgálják.

A kerekdombi fürdő általában május 1-től szeptember 30-ig tart nyitva.
Cím: Tiszakécske-Kerekdomb, Kerekdomb dűlő 1.
Tel.: +36 76 441 568

További információkért látogass el a termaldomb.hu oldalra.

Tudj meg többet »

Tenisz

Tiszakécskén télen-nyáron teniszezhetsz, mivel 2 fedett és 2 szabadtéri pálya is rendelkezésedre áll.

A hely folyamatos kihasználtsága miatt érdemes előre bejelentkezni.

Cím: Tiszakécske, Károlyi M. 2/b. Tel.: +36 20 519 5668

Templomok

Városunkban 2 templom, az Ókécske közepén (Tiszakécske, Templom tér) 1906-1909 között épült neogótikus Református Templom, és a városközpontban lévő Római Katolikus Templom áll.

Továbbá Tiszakécske-Tiszabögön a Kincsem Part Millecentenáriumi Emlékhelyen találhatóak a XII-XIV. századi gótikus templom maradványai és korábbról származó sírhelyek, valamint Tiszakécske Város Önkormányzata és a Római Katolikus Egyházközösság által elhelyezett oltár.

Katolikus Templom (2.800 m-re):
Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a török uralom idején. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.

A mai templom 1815-1820 között épült, igen szépen kiművelt barokk stílusban, 2005-ben újították fel a külső részt és a templomkertet. A templom belsejében egy barokk kori Mária szobor látható, ami fából készült. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Igen értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják. A Szentháromságot ábrázoló korabeli kép sajnos elveszett a II. világháborúban, de nem mondtak le róla, hogy megtalálják. Igen értékes a XVIII. századi, tehát a templomtól régebbi, fából készült Szűzanya szobor, amely fölvidéki mester alkotása lehet. Föltehetőleg gömöri telepesek hozhatták magukkal, mint kegyszobrot a szülőföldjükről.

Nagy kincsük még az 1612-ben nyomtatott latin nyelvű elmélkedési könyv és Káldi György predikációs gyűjteménye, amelyet Pozsonyban nyomtattak 1631-ben, tehát még a török időkben. Ezek a legősibb könyvek Tiszakécskén, jelzik, hogy a török utáni első plébánosok könyvszerető, művelt emberek voltak.

Református templom (1.600 m-re)
Az 1906-1909 között épült református templomról a helyiek azt beszélik, hogy katolikus társánál annyival magasabbra épült, hogy ha egymás mellé raknánk a kettőt, akkor csak a lépcsőjéig érne a katolikus templom.

De ez persze csak szóbeszéd. Hivatalos dokumentumok ezt nem támasztják alá.









Kincsem Part Millecentenáriumi Emlékhely (7.800 m-re):
Az emlékhelyen található emléktáblán az alábbi szöveg olvasható:

"Ez az emlékhely a valaha itt állott XIV. sz-i gótikus templom maradványain épült. A honfoglalás óta élt és halt ősöknek szentelte a római katolikus egyházközség és Tiszakécske város önkormányzata MCMXCVI"

Tudj meg többet »

Szánkózás

Ez a program lehetőség csak egy apró ajánlás, nem egy komoly lehetőség, de igen gazdag, önfeledt pillanatokat adhat a családnak.

A hoteltől mindössze 50 m-re található gátoldal, Tiszakécske "hegye" ideális helyszín egy kis csúszkálásra a téli hónapokban.

Ha nincs nálatok szánkó, tökéletesen megteszi egy nagyobb zacskó és már indulhat is a szórakozás!

Röplabda

A Tisza-parti szabad strandon, a Nádas Beach büfé előtt puha homokos röplabda pálya vár minden évben.

Ha nem lennétek elegen egy meccshez, akkor sem kell kétségbe esni,mert a pálya körül mindig találni olyan strandolókat, akik kaphatóak egy jó játékra.

Labdát és további információkat a büfénél kaphatsz.

Off-road

A Bács Trophy bajnokság egy több futamból (helyszínből) álló off-road versenysorozat, melyek közül egyiknek Tiszakécske ad otthont.

A sorozat minden évben megrendezésre kerül. Általában március és október között zajlanak a futamok. A tiszakécskei áprilisban szokott lenni.

További információkért és pár ízelítő videóért kattints a "Tudj meg többet" gombra.

A bajnokságra bárki benevezhet, akinek az adott járműre érvényes vezetői engedélye van, elfogadja a Bács Trophy bajnokság szabályzatát, nevezését a szervezők elfogadták és befizette a nevezési díjat.

A futamra a gépjármű vezetője nevez (más nevében nevezni szigorúan tilos!), ő vállal minden magán- és büntetőjogi felelősséget az általa vagy gépjárműve által okozott kárért, melyet a nevezési lap aláírásával hitelesít, valamint elfogadja a kategória besorolást.

A gépátvétel külön erre a célra elkerített helyen történik. Nevezés csak a sikeres gépátvétel után lehetséges.

A műszakilag nem megfelelő járművek nevezését a rendezőknek vissza kell utasítaniuk. Pl.: hibás fék, stb.

A járműben annyi utas ülhet amennyi a forgalmiban engedélyezett vagy amennyi a rögzített ülések száma. (speciálban max 2 fő!!!)

A trophyn itinerrel jelölt útvonalat kell teljesíteni, ellenőrző pontok (kp-k) felkutatásával, speciál szakaszok teljesítésével.

A bajnokság célja a megye tájainak, jellegzetességeinek bemutatása, a terepjáró társadalom összefogása szervezett, kulturált, engedélyezett körülmények között.

Kategóriák: Kicsi normál ,Kicsi profi ,Nagy normál, Open, Nagy profi, Extrém

További részletes információ az aticar.hu vagy a bacstrophy.hu oldalon érhető el.

Tudj meg többet »

Művelődési ház - Könyvtár - Mozi

A tiszakécskei művelődési ház rendszeresen ad helyszínt számos kulturális programnak, továbbá az épületen belül található Tiszakécske mozi terme is.

A művelődési háztól mindössze 550 m-re van a tiszakécskei könyvtár, ami egyben eMagyarország pont is, így onnan bármikor internet közelbe juthatsz.

A Művelődési Központ programjairól, illetve a nyitvatartásról részletes információt a Művelődési Központ hivatalos honlapján, az ajmktiszakecske.koznet.hu-n találsz.

Lovaskocsikázás

Ha egy különleges városnézésre vagy csak egy kellemes délutáni programra vágysz, akkor próbáld ki a tiszakécskei lovaskocsikázást.

Ehhez a programhoz még utazni sem kell, mivel az előre egyeztetett időpontra helybe jön a lovas fogat.

Időpont egyeztetésért hívd a következő számot: +36 30 386 3721

Lovaglás

Ha van egy kis bátorságod és szereted a lovakat, akkor próbáld ki a lovaglást.

Előre egyeztetett időpontban a hoteltől kb. 1,5 km-re lévő oktatónál megtapasztalhatod ezt a páratlan élményt.

Időpont egyeztetésért hívd a következő számot: +36 30 386 3721

Kékfestő műhely

A történelmi Magyarország területén még 400 kékfestő-dinasztia működött, a második világháború végére ez a szám 15-re csökkent, majd a kommunista rendszer után csak 8 család maradt.

A tiszakécskei műhely múlt század elejei berendezéseivel, formakészletével nemcsak a hazai, hanem az európai ipartörténet ritkaságaihoz is tartozik. Megalkotója Kovács Miklós, aki 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta.

A tiszakécskei Kovács Miklósnak már az ükapja is kékfestő volt, s a leszármazottai is kékfestők lettek. A Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. A XIX. század második felében Kecskeméten, majd később Kiskunfélegyházán, végül 1926-ban Tiszakécskén alapítottak kékfestő műhelyt. A családi hagyományokat örző készítés, az 1896-ból származó perrotin mintázógép a faléces szárítóhengereivel, a földbe süllyesztett festőküpa a csillagráfokkal, a múlt század elejei vasalógép, az ország minden tájegységét jellemző több száz mintafa, nagy látogatottságot ad a határokon túl is jól ismert műhelynek.

A kékfestés a kelmefestés egyik jellegzetes ága: alapanyagul 100 %-os pamutvásznat használnak, amit fehér állapotában egy megóvó nyomó/mintázó masszával mintáznak meg, így az anyag a mintázást követő festés művelete közben a mintázott helyeken nem festődik meg. Festés után ezt a nyomómasszát savanykás, savas vízzel lemossák a pamutvászonról és ennek eredményeként a már megmintázott helyeken előjön az anyag eredeti fehér színe, s ez képezi a soha el nem távolítható mintát. Ezt követően keményítik és vasalják az anyagot/pamutvásznat, majd így megkapják a készterméket.

Ezzel a technikával évszázadokon át a munkás hétköznapokra használt viseletet állították elő. Szép volt és tartós - szemben a gyári holmival, mert ott olcsó kartonra festették a mintákat. Az Alföldön kék gatyában arattak a férfiak, festőruhában szedték a markot a nők - több éven át kibírta a strapát és a sűrű mosást. Nem nyúlt ki, nem ment össze, nem fakult ki - ezért maradhatott fenn évszázadokon át.

Kovács Miklósnak már az ükapja is kékfestő volt. Apáról fiúra szálltak a szakmai fogások és a gépek. A tiszakécskei kékfestő műhelye olyan, akár egy működő ipari műemlék: a mechanikus gépek, rafinált fogaskerék-áttételek, ívesen formált vas-alkatrészek a szemet is gyönyörködtetik. Sokféle mintát használnak - kicsit, nagyot, bordűröset -, de mindegyik indigókék.

Ma már nem kézzel aratnak, fizikai munkára sem kékfestett ruhát használnak. Kovács Miklós legnagyobb megrendelői mostanában az éttermek. Készítenek ruhát tánccsoportoknak, ajándékboltoknak. A kékfestő szerint nagyon jó vevőik a nyugdíjas énekkarok: a megtermett, idős asszonyok fellépőruhájához bőven fogy a kelme. Kovács Miklós lánya Szentendrén működtet kékfestőüzletet, ahol hagyományos technikával készült, de régen sohasem használt termékeket kínálnak. A fazékfülfogó kesztyű, a vázában a textiltulipán, vagy a dióbaba szoknyája is kékfestett kelméből készül.

Tudni kell, hogy régen a kékfestők nem varrtak, mert azt rangon alulinak tartották. Tiszakécskén 52 paraszt varrónő dolgozott, amikor Kovács Miklós még fiatal volt - ennek azonban vége. A lánya megtörte a hagyományt: ő már a legkülönbözőbb termékeket varrja kékfestett kelméből. Most találja ki, de olyanok, mintha száz éve léteznének.

Kovács Miklós tiszakécskei műhelyében évente kétezer látogató fordul meg, előre egyeztetett időpontokban. Jönnek iskolai kirándulócsoportok, hazai és külföldi turisták. Egy amerikai nyugdíjascsoport minden évben meglátogatja a műhelyét.

Miklós bácsi mesél nekik a kék beduinokról, akik a sivatagban a napi 50 fokos hőingadozás miatt használnak festőruhát. A szépkorú hölgyek pedig azt a részt hallgatják a legszívesebben, hogy a kék indigó mennyire megszépíti az asszonyok bőrét.

Telefonszám: +36 76 441 132 Mobil: +36 20 393 5201 Cím: 6060 Tiszakécske, Kőrösi u. 9.

Tudj meg többet »

Kécskei Lovasnapok

Az 1990-ben megalakult Tiszakécskei Lovasegyesület a Kécskei Szüret, valamint a Lovasbál mellett évről évre megrendezi a Kécskei Lovasnapokat is.

A lovas versenyek mellett kirakodó vásár, bográcsfőző verseny, különböző vetélkedők és még számos szórakozási lehetőséget kínál a rendezvény.

A fő esemény a fogathajtás, de a szünetekben kulturális, művészeti és csikós bemutatókra, gyermek ügyességi versenyekre is sor kerül. Természetesen a programok évről évre változnak, de egy kis ízelítőként itt olvashatsz néhányról.

Az egyik legsikeresebb verseny a malacfogó, amelyben a gyerekeknek egy kismalacot kell megfogniuk. Aki kapja, marja, és hazaviheti. Legalább ennyire sikeres a lovas-kerékpáros verseny is. A fogathajtó akadályok között a versenyzőknek az első kört lóval, a másodikat kerékpárral kell leküzdeniük. Itt az idő számít! Továbbá póni és nagy kettes fogatok akadályhajtása, western és csikós bemutató is várja az érdeklődöket. A versenyek közti szüneteket néptánc és népzenei programok színesitik.

A kirakodó vásárban megveheted a megfelelő emléket, ereklyét. A gyerekeket, játszóház, légvár és dodgem, a felnőtteket pedig motoros bemutató várja.

Amíg a lovak és hajtóik a pályán küzdenek, a baráti társaságok a bográcsok, üstök és kemencék mellett serénykednek, hogy összemérjék tudásukat a szabadtéri ételek főzőversenyén. Az elkészült finomságokat a zsűri értékeli, majd a nap végén kihirdeti a nyertest. A lovas parádé a vadászhajtással zárul, azonban a szórakozni vágyók este még a nagysátorban bulizhatnak.

Az egyesület honlapja: tkecskelovasse.hu
Hírek a Tiszakécskei Lovasegyesület facebook oldalán!

Tudj meg többet »

Horgászat

Tiszakécske a horgászok számára maga a paradicsom. Itt horgászható élő és holt víz, magán és természetes víz is.

• Tisza folyó
• Holt-Tisza
• Anver horgásztó

Tisza folyó:
A Tisza folyón való horgászat a valódi horgászat élményét nyújtja, mivel itt meg kell küzdened a jó fogásért. De egy kis felkészüléssel és odafigyeléssel itt is nagy sikerekben lehet részed.

A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó, de a napijegy kiváltásakor tájékozódj a horgászható területekről, mivel az egyik szakaszhatár éppen Tiszakécskénél, a Tiszakécske - tiszabögi kompátkelőnél van.

Engedély váltására a MOL benzinkút melletti Mezőgazdasági Boltban van lehetőség.

Holt-Tisza:
A holtág 4 részre van osztva. Az I-es (piros) szakasza kíméleti terület, horgászni tilos, a II-es (sárga) szakasz intenzív vízterület (pontyra, harcsára nincs tilalom), a III-as és IV-es szakaszon az országos horgászrend szerint szabad horgászni.

Számos neves verseny kerül megrendezésre itt, ilyen például az Országos Horgász Bajnokság, Országos Feeder Bajnokság vagy éppen a Fishing & Hunting Nemzetközi Pontyfogó Kupa.

Jellemző halfajok: Ponty, Harcsa, Süllő, Amúr, Csuka, Balin, Dévérkeszeg, Kárász.

Napijegy árusító helyek közül a Holt-Tiszához talán a legközelebbi a 6060 Tiszakécske, Kőrösi út 32 szám alatti Horgászbolt. Számos napijegy árusító hely található még a Tiszakécske és Környéke Sporthorgász Egyesület hivatalos honlapján a tkkshe.ewk.hu-n, illetve aktuális és részletes információkat is itt találhatod meg.

Tiszakécske Horgásztó (Anver Horgásztó):
A 2 ha-os tó közvetlenül a Tiszakécske(Tiszabög) - Szentkirály közötti országút mellett. Tiszakécskétől 2 km-re, Kecskeméttől 32 km-re, Szolnoktól 35 km-re, Nagykőröstől 25 km-re található.

Fogható halfajok: Ponty, Amur, Csuka, Süllő, Afrikai harcsa, Kárász, Keszegfélék.

Összterület: 30.700 m2, vízfelület: 20.500 m2, átlagos mélység: 1,5 m, a tó közepén egy sziget található, ami kb. 200 m2


További információ: +36 30 391 9185

Tudj meg többet »

Holt-Tisza

A holtág természetes lefűződéssel keletkezett, mintegy 200 évvel ezelőtt. A közel 100 ha-os holtág és a környező nádasok igen gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont.

Nyaranta megfiegyelhetjük a kócsagokat, kanalas gémeket, fekete gólyákat, szürke- és vörös gémeket, és számos vadkacsa fajt. Tőkés réce alkotja 95%-ban az állományt. Ezen kívül található barát-, csörgő- és cigányréce, a vonulási időszakban kanalas - és nyílfarkú réce is. Mellettük jól megfér a szárcsa és a búbos vöcsök. A madarak mellett csiga, rák, kagyló, szitakötő, kis ragadozók és még számos élőlény él itt.

A növényi sokszínűségből példa a hamvas szeder, nagy csalán, fehér mécsvirág, érdekesség a fekete- és fehér nadálytő, mely számos bajra gyógyír. A terület sétaúton körbejárható. Jelenleg a Holt-Tisza nagyobb részét a Horgász egyesület, valamint a helyi vadásztársaság hasznosítja.

Galériák, múzeumok

Ókécskei Közösségi ház
A házat 1938-ra újították fel és bővítették ki, ekkor adták át az épület előtt álló Turul szobrot is. Mai funkcióját 2001-ben kapta az épület, jelenleg időszaki kiállítóhelyként üzemel. Az Ókécskei Közösségi Ház állandó kiállításain a Fáth Lajos párnagyűjtemény és a helytörténeti anyag mellett, a helyi kötődésű Szabolcska Mihály költő életét bemutató emlékszoba várja a látogatókat.
Cím: Tiszakécske, Templom tér 6.
Üzemeltetője az Arany János Művelődési Központ. Tiszakécske, Béke u. 142. Tel.: +36 76 441 250

Műterem Galéria:
Gyalai Béla festőművész alkotásai tekinthetőek meg a Műterem Galériában. Az itt kiállított olajfestmények, aquarellek és pasztellképek, néprajzi értékeket is bemutató, hangulatos ókécskei környezetben találhatók. További információkért érdemes ellátogatnod Gyalai Béla honlapjára.

Református Kollégium Galéria
Tiszakécske, Templom tér 2. Tel.: +36 76 440 107

Tudj meg többet »

Bringó hintó

A hotel főbejáratával szemközti étteremtől lehetőség van 4 kerekű, lábbal hajtós, 4-5 személyes hintók, úgynevezett bringó hintók bérlésére.

Nagyon jó szórakozási lehetőség a család minden tagja számára!

Ajánlott útvonal: a Tisza partján 1,6 km-en keresztül futó Miskó István sétány; a Tisza-parti üdülő övezet utcáiban, ahol az autósok legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhetnek, mivel az egész terület lakó-pihenő övezet.

Érdeklődj személyesen a Fazekas Étteremben vagy a +36 70 386 2733-as telefonszámon.

Biciklizés

Az országos közutak mellett Tiszakécskén 15 km hosszan vezet kerékpárút, de nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a közutak is kényelmesen használhatóak biciklizésre, köszönhetően a mérsékelt forgalomnak és a helyi autósok toleranciájának.

A helyi értékek megismeréséért érdemes a Holt-Tisza körüli földutakat körbebiciklizni, eltekerni a tiszai szabad strandhoz vagy az ókécskei girbe-gurba utcák régies házaihoz.

Javítási ügyekben 2 kerékpár szaküzlet is rendelkezésre áll:
Halápi Kerékpárüzlet, Halápi Sándor - 6060 Tiszakécske, Szolnoki út 24., +36 76 440 614 vagy +36 30 849 2783
Kerékpár és Horgász Szaküzlet - 6060 Tiszakécske, Szent Imre tér 6., +36 70 329 2832

Bagolyles a hotel szomszédságában

A szomszédos nyaralók magas fáit minden évben a hideg beköszöntével erdei fülesbaglyok népesítik be.

Megfigyeléseink során az eddigi "rekord" egy fán 30 bagoly volt. De fontos tudnod, hogy baglyaink olyan jól rejtőzködnek, hogy a látott darabszámot nyugodtan meg lehet szorzni 2-vel, ahhoz, hogy megkapjuk a valóban a fán ücsörgő baglyok számát.

NAGYON FONTOS! Ahhoz, hogy megőrizzük e csodás látványt, ne közelítsd meg túlságosan a fákat és ne csapj zajt! Nem szeretik a bámészkodókat, ezért gyorsan odébb állnak, ha zavarjuk őket.

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartózó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.

Előfordulása:
Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg.

Megjelenése:
Közepes nagyságú bagoly, testhossza 25-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-370 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.

Életmódja:
Ragadozó madár. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok. Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival van tele. Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog. Lesőhelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve, 8-10, de néha akár 80-100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket. A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik. Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel veri agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti.

Szaporodása:
A költési időszak áprilisban kezdődik, még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korábban kialakulnak. Fészket nem építenek, előszeretettel használják az elhagyatott varjúfészkeket. A hím jelöli ki a területet, de a tojó választja ki az alkalmas fészket. A fészekből akár el is zavarja a tulajdonost. A fészek helye változó, lehet magasan lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon is. A fészekaljában 4-6 fehér tojás található, amit március második felében vagy április elején rak le. A fészekalj pusztulása esetén költ később is. Ha bő az élelem, akár 4-6 tojásból is állhat a fészekalj. Ezeken 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget a hím hordja. Késő este azért kijön a fészekből a tollait rendbe szedni. A kikelt fehér pihés apróságokat a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot. A fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5-7 nap után nyílik ki. Háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Egy hónapos koruk után tudnak repülni és szüleik egész önállósodásukig etetik őket. Fiókái fészeklakók. Szigorúan védett madár!!!!

Kárpát-medencei előfordulása:
Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem vonuló állomány. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Állandó madár, télire az állomány fel is szaporodik, északabbról is érkeznek egyedek.

Forrás:
Wikipédia - Erdei fülesbagoly

Tudj meg többet »

Augusztus 20

Magyarország nemzeti és állami ünnepét mint sok más magyar városban, úgy Tiszakécskén is egész napos rendezvényekkel és tűzijátékkal ünnepeljük. A helyszín megközelítésének leghangulatosabb módja, ha gyalogosan mész a Tisza-parti sétányon, mivel a helyiek által csak "Tiszakanyar"-nak emlegetett helyszín mindössze 1.200 m-re van a hoteltől.

A nap folyamán számos élményben lehet részed. A bográcsos főzőversenytől, a lovaskocsikázáson át, a fellépő táncos és énekes produkciókból mindenki magtalálja a neki tetszőt. Majd a nap zárásaként sor kerül a tűzijátékra is.

Augusztus 20. az év 232. (szökőévben 233.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 133 nap van hátra.

Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe.

Részletesen:
Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia.

I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották, az ún. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.) Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.

A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. A honfoglalást (896) vezető 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről. Az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.

Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították. Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította!) A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg!

Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. Szent István megkoronázása jelentette a magyar államiság kezdetét. Első királyunkban a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. Ez nem egy államforma, hanem a keresztény erkölcs és lelkiismeret, a magyar nemzeti értékek és összetartozás megbecsülése, ápolása. A Szent Koronában egyesek a királyság jelképét látják, holott a magyar nép tudatában sokkal többet kell jelentenie: magyar múltunkat, küzdelmeinket, kultúránkat, sajátos magyar vonásainkat, amelyek révén Európához tartozunk. Szent István azt üzeni, hogy ezek az alapok a jelenben is érvényesek és szükségesek, hogy az eredményes magyar jövőt tudjuk szolgálni.

Forrás:
Wikipédia - Augusztus 20.
standard-team.hu - Tisztelgés augusztus 20. előtt

További cikkek:
Wikipédia - I. István magyar király

Tudj meg többet »