Programok Tiszakécskén kívül


Tőserdő

Tőserdő szépe

Lakitelek-Tőserdő a Tisza mentén helyezkedik el, híres a tiszai holtágról, a csodálatos környezetéről, üdülő övezetéről és a Tőserdő Szépe rendezvényről.

1996-ban volt az első Tőserdő Szépe rendezvény, melyet akkor még csak néhány százan látogattak. A rendezvény mára tradícióvá vált és országos hírnévre tett szert, hiszen a versenyre nevező hölgyeken kívül, nagy létszámú vendégsereg is érkezik az ország minden részéről.

Részletes információkért és programlistáért érdemes felkeresni a Tőserdő Szépe hivatalos honlapját.

Hivatkozás: Tőserdő Szépe hivatalos honlapja

 

Tiszakürti arborétum & kalandpark

Tiszakürti arborétum

Csak át kell menni a Tisza túl oldalára és máris a Tiszakürti arborétumban találjuk magunkat.

A Bolza család által létesített arborétum: A XIX. század végén, a református egyháztól megszerzett, 17 ha-s erdős-mocsaras területen kezdték kialakítani, Tige Mária grófnő kezdeményezésére. A kertet egy Erdélyből érkezett erdész, Tompa Mihály kezdte el építeni. Az eredeti tölgy-, szil- és kőrisfák mellé platán-, hárs-, amerikai tölgy-, és fenyőfákat (nehézszagú boróka, luc-, jegenye-, erdei és feketefenyő) telepített.

1946-ban került állami tulajdonba. 1971-ben megyei védett területté nyilvánították. 2001-ben pedig az addigra 60 hektárosra bővített arborétum országos jelentőségű Természetvédelmi terület lett. Kezelője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Szakmailag a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

További részletekért érdemes felkeresni a Tiszakürti Arborétum hivatalos honlapját, mivel ott igen gazdagon írnak az arborétumról.

Kalandpark
Tiszakürti KalandparkA tiszakürti arborétumban festői környezetében kialakított kalandpark felejthetetlen élményt nyújt mind a céges rendezvények, mind az egyéni vendégek számára. A magaslati kötélpálya, a drótköteles lecsúszás, az íjászat, az óriáshinta közül mindenki vérmérsékletének, ügyességének leginkább megfelelő játékokat kipróbálva teheti próbára bátorságát, ügyességét.

Lecsúszás drótkötélen
100 méteres drótkötélpályán sziklamászó beülőben, egy csigával csúsznak le a bátor jelentkezők. A csúszásnál nem kell kézzel kapaszkodni, mind az indítást, mind a fékezését animátorok végzik.

Magaslati kötélpálya
A magaslati kötélpálya 3 és 6 méter magasságban fák közötti akadályokat, "hidakat" tartalmaz. Az akadályok változatosak, különböző nehézségűek, a pályán nincs kötött útvonal, mindenki ügyességének, bátorságának megfelelő útvonalat választhat. A kötélpályázók az egész pályán alpintechnikai biztosítással mennek (beülő, sisak, hevederek), szakképzett animátorok felügyeletével, szükség esetén segítségével.

Óriáshinta
Gyerekkorában mindenki hintázott már és mindig arra vágyott, hogy sokkal magasabbra repüljön. A tiszakürit kalandpark csapata megépítette mindenki "álmát", egy 12 m magas, 24 m lengésű óriáshintát, amelyben sziklamászó beülőben, gyakorlatilag szabadesésben indulnak a lélegzetelállító élményre vágyó bátor jelentkezők.

Hivatkozás: Tiszakürti Arborétum honlapja, Complex Training
Forrás: Wikipedia - Tiszakürt

 

Szentkirály

Szentkirály - Szentkirályi

Ki ne hallott volna a "Hazai Világsiker"-ről, a híres Szentkirályi ásványvízről. Viszont annál kevesebban arról, hogy valójában hol is található az ásványvíz szülőbölcsője, Szentkirály.

Bács-Kiskun megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, csupán 15-20 percnyire Hotelünktől, Kecskemét és Tiszakécske között fél úton.

A község 1952-ben jött létre Lászlófalva néven Kecskemét Alsószentkirály és Felsőszentkirály nevű külső részeiből. 1987 óta Szentkirály a település neve.

Hivatkozások: Szentkirály, Szenkirályi Ásványvíz

 

Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park (kanalasgém)

A Kiskunsági Nemzeti Park legközelebbi része, a Szikra és az Alpári-rét mindössze 18,2 km-re található a Parton Hoteltől.

Az 1975 január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai.

Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Kecskeméten található.

I. A nemzeti park területi egységei
Felső-kiskunsági puszta (91,8 km)
GólyatöcsEz a területegység ránézésre a Hortobágyra hasonlít. A hajdani Duna-ártéren a folyószabályozás után fel-fel gyorsult a szikesedés, a növényzetét elsősorban olyan sótűrő, sókedvelő fajok alkotják, mint a veresnadrág csenkesz, a magyar sóvirág, a kamilla és a sziki üröm. Állatvilágának értékes képviselője a túzok, a kék vércse, az ugartyúk és a pusztai gyalogcincér. A végrehajtott élőhely-rekonstrukció nyomán olyan vizes élőhelyek alakultak ki, amelyek vonzzák a vízimadarakat.

Felső-kiskunsági tavak (82,1 km)
A terület mélyedéseiben szikes tavak és mocsarak alakultak ki. E ritka élőhelytípus értékes növény- és állatvilágnak ad otthont. Jellemző növényei a fehér tippan és a sovány csenkesz. Fészkelő közösségek alakultak ki gulipánokból, gólyatöcsből és küszvágó csérből. Magasabb részein ugartyúk fészkel.

Izsáki Kolon-tó (70,5 km)
Az egykori kiterjedt tóból mára nádas, mocsár, fűzláp és zsombékos lett. Állandó fészkelő és táplálkozó helyet szolgál a madarak számára. Területén megtalálható a vörösgém, a szürkegém, a kis kócsag és a nagy kócsag. Halai közül értékes a lápi póc és a réti csík.

Fülöpházi buckavidék (62,5 km)
Kiskunsági Nemzeti ParkA vidék futóhomokját az Ény-DK-i irányú szelek alakították. A buckavidék ma is változtatja arcát. A szél továbbviszi a homokot, és máshol buckát épít belőle. A szélárnyékos oldalakon a növényzet képes megtelepedni. A szárazsághoz jól alkalmazkodik a naprózsa, a kései szegfű, a kékvirágú szamárkenyér és a homoki vértő. Az állatvilág képviselői főleg a rovarok közül kerülnek ki, táplálékot nyújtva a homoki gyíkoknak. Értékes madárfajai a sárgarigó, a gyurgyalag és a szalakóta.

SzalakótaOrgoványi rétek (62,2 km)
A terület keleti részére az időszakosan vízzel borított láprétek a jellemzőek. Védendő értékei az orchideák. Költési időben sok vízimadár él itt. Legértékesebb állata a Metelka-lepke. Nyugati részén homokbuckák találhatók, amelyek a fülöpháziakkal ellentétben nem vándorolnak. Növényzete nyílt homoki gyep borókával, fokozottan védett növénye a csikófark. Fészkel itt ugartyúk és szalakóta is.

RézsiklóBócsa-Bugac buckavilága és pusztái (70,2 km)
A nemzeti park legnagyobb és legösszetettebb területe. Területén homokpuszták, buckák, szikes tavak, mocsarak váltakoznak. A homokfelszínek értékes növényei a homoki nőszirom, a homoki kikerics, a gyapjas csüdfű. Az Alföldön egyedül itt él a fűrészlábú szöcske, a rákosi vipera pedig nemzetközileg védett. Az itt tartott magyar szürkemarha, racka és mangalica állományok az állattenyésztés szempontjából génbankot jelentenek.

RétisasSzikra és az Alpári-rét (18,2 km)
A terület értékét a szikrai Holt-Tisza adja erdeivel, mocsaraival. Sokféle vízinövény találja meg itt életfeltételeit, mint a kolokán vagy a mocsári nefelejcs. Legértékesebb növény a békaliliom és a Tisza-parti margitvirág. Találkozhatunk fattyúszerkővel, tavi denevérrel.

Miklapuszta (99,2 km)
Itt található hazánk legnagyobb összefüggő, meszes-szódás szikes pusztája. Amikor a területet víz borítja, megjelennek a vízimadarak és nyomukban a ragadozók, mint a kígyászölyv, a parlagi és rétisas. Fészkel itt bíbic, székicsér, túzok és ugartyúk.

Peszéradacsi rétek (78,9 km)
Változatos élőhelyei között lápokat, mocsárréteket, homokbuckákat és homoki erdőket találunk. Növényei között szerepel a szarvas-, légy- és pókbangó, a mocsári kardvirág, a vitézvirág. Egyaránt megtalálhatók az eredeti növénytársulások (zárt homoki tölgyes/ gyöngyvirágos tölgyes), és a mesterséges növénytársulások. Legjellemzőbb fafajták a kocsányos tölgy és a fehér nyár.

II. Tájvédelmi körzetek
Mártélyi Tájvédelmi Körzet
Az 1846-os Tisza-szabályozás nyomán jött létre a Mártélyi- és a Körtvélyesi-holt-Tisza. A tavaszi áradások idején víz borítja a területet, a magasabb szárazulatokra szorulnakPókbangó az őzek, nyulak, talajon fészkelő madarak. A nyár folyamán viszont csak a holtágakban és kubikgödrökben marad víz, de így legalább a madarak nem maradnak szállás és táplálék nélkül.

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
Értékei között szikes és halastavak, festői morotvák, kubikgödrök, sás- és mocsárrétek, homokpuszták, szikes és pusztagyepek, erdők szerepelnek. A Duna-Tisza közi és a tiszántúli növénytársulások itt találkoznak és keverednek egymással. A változatos élőhelyek változatos állatvilágnak adnak otthont. A szegedi Fehér-tó egyedülálló madárvilágával az egyik legjelentősebb szikes tavunk.

III. Természetvédelmi területek
- Ásotthalmi Láprét természetvédelmi terület: az igen kis kiterjedésű védett területen 14 védett növényfaj él.
- A bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye természetvédelmi terület: az Alföldön ritka, fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág természetes előfordulása.
- Császártöltési Vörös-mocsár természetvédelmi terület: a Duna-Tisza közének legmélyebb részén alakult ki ez a tőzeges terület, mely legnagyobb területét egész évben víz borítja. Nagy számban él itt a kis- és nagy kócsag, valamint a közeli löszfalban gyurgyalagok fészkelnek.
- Csólyospálosi földtani feltárás természetvédelmi terület: a környező tanyavilág építkezéseinél fontos szerepet játszó hajdani "kővágó hely" kiemelkedő földtani értékei a réti mészkő és dolomit, melyek szélbarázdákban kialakult egykori szikes tavacskákban rakódtak le.
- Csongrádi Kónya-szék természetvédelmi terület: a szinte mindig vízzel borított terület magasabb, száraz részein szikes gyepek találhatók bárányparéjjal, pozsgás zsázsával, mézpázsittal.
- Érsekhalmi Hét-völgy természetvédelmi terület: a terület felszínét hét kisebb-nagyobb völgyecske határozza meg, amelyek az utolsó jégkorszakot követő csapadékban gazdagabb időszak összefolyó felszíni vizeinek felszínalakító munkája nyomán jöttek létre.
- Hajósi Homokpuszták természetvédelmi terület: a védett terület talaja löszös homok, ezért jobban tartja a vizet, mint a tiszta homoktalajok. Védett növényei a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a tavaszi hérics, a kései szegfű és az agárkosbor. Védett állatai a rézsikló és az ürge.
- Hajósi Kaszáló és Löszpart természetvédelmi terület: a község magas löszfalait vasvirág díszíti.
- Kéleshalmi Homokbuckák természetvédelmi terület: a homokvidék szélhordta buckáinak meleg déli oldalán szinte csak a csenkesz telepedik meg. A buckák lábánál felgyülemlő víz nyomán égerlápok alakulnak ki, míg a hátakon és az árnyékosabb oldalakon tölgyesekkel, fehér nyárasokkal, galagonyabokrokkal, borókával, akáccal tarkított gyepek találhatók.
- Kiskőrösi Turjános természetvédelmi terület: e láprét jellemző virágai a tövises iglice, a bakfű, a sziki cickafark és a mezei varfű. A kaszálók mélyebb részein tavasszal ritka orchideafélék nyílnak, mint a mocsári-, poloskaszagú és vitéz kosbor.
- Kiskunhalas Fejtéki-mocsár természetvédelmi terület: az egykor kiterjedt mocsár helyén már csak ez a kiszáradó láprét található, olyan értékes növényekkel, mint például a vidrafű és a posványkakastaréj.
- Kunfehértói Holdrutás erdő természetvédelmi terület: a virginiai holdruta egyetlen hazai termőhelye ez az erdő.
- Kunpeszéri Szalag Erdő természetvédelmi terület: a terület igazi értékei az erdőt kísérő láp- és mocsárrétek. Értékes növénye a légybangó és az óriás útifű. Ez utóbbi hazánkban egyedül itt és az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén található meg.
- Péteri-tó természetvédelmi terület: a nádas jelentős gémtelepet rejt. A terület további értéke a regisztrált 34 csigafaj, köztük az igen ritka gombcsiga.
- Pusztaszeri Fülöp-szék természetvédelmi terület: az egykori tó helye ma már csak nagyobb esőzések nyomán kerül víz alá, de a madarak így is hamar birtokukba szokták venni. Megmaradt továbbá a szikesekre jellemző növényvilág, valamint egy-két ritka állatfaj is, mint például a szongáriai cselőpók.
- Pusztaszeri Hétvezér emlékmű természetvédelmi terület: a hagyomány szerint az Árpád-halmot a honfoglaló magyarok első országgyűlésekor sisakjukkal hordták össze. Az obeliszk tetején turulmadár látható.
- Szelidi-tó természetvédelmi terület: a Kalocsai-Sárköz egy része ártér. Morotvái, elhagyott folyómedrei közül egyedül a szikes Szelidi-tó tartja meg egész éven át a vizét. A tó környéki szikesek és rétek növényvilága a kedvezőtlen behatások ellenére is gazdag és értékes.Állatvilágának értékes madárfaja az egykori három kurgán egy megmaradt képviselőjének homokfalában megtelepedett gyurgyalag. A szikfoltos részeken túzok, ugartyúk fészkel. A tó mellett költ a kerecsensólyom és a rétisas.

Forrás:
A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja
KvVM TIR Kiskunsági Nemzeti Park interaktív térképe
Wikipédia - Kiskunsági Nemzeti Park

 

Kecskemét

Kecskemét - Cifrapalota

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten.

A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire, Tiszakécskétől 30 percnyire fekszik.

I. Látnivalók
Városháza
Kecskemét - VárosházaMűemlék 200 m-re a központtól. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1892-96-ban szecessziós stílusban.

Nagytemplom
200 m-re a központtól. A Kecskeméti Városháza mellett magasodó Nagytemplom Mária Terézia 1752-es engedélyével 1774-1806 között épült meg a klasszicizáló, késő barokk (copf) stílusban Oswald Gáspár piarista fráter tervei alapján.

Kecskemét - NagytemplomCifrapalota
Műemlék 500 m távolságra a központtól. A Cifrapalota egy kecskeméti szecessziós épület, volt bérház, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel.

Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark
Aquapark 2 km-re a központtól. Termálmedence A termálvízkincsre épülve három, különböző hőmérsékletű termálmedence áll rendelkezésre a...

Szent Miklós templom
200 m-re a központtól. A Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete.

Szélmalom Csárda
Kecskemét - CsúszdaparkÉtterem 12,1 km távolságra a központtól. Magyarország egyetlen szélmalomcsárdája (170 éves eredeti szerkezetével) Kecskemét déli kapujában az E 75-ös út mellett található.

Katona József Színház
Színház 300 m-re a központtól. A Katona József Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban.

Kecskemét - Szélmalom CsárdaKodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet
Kecskemét központjában, a Kéttemplom közben, az egykori ferences kolostor épületében működik a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály emlékmúzeum.

Tudomány és Technika Háza
Műemlék 500 m távolságra a központtól. A Tudomány és Technika Háza Kecskemét kulturális életének egyik központja, korábban a város neológ zsinagógája volt.

Kecskeméti Arborétum
Természeti érték 1,7 km távolságra a központtól. Kecskemét északnyugati részén található az ismeretterjesztés, a kutatás, a szabadtéri felüdülés és a környezetvédelem céljait szolgáló, 62 hektáros Kecskeméti Arborétum. A gyűjtemény nemcsak kellemes kirándulóhely, hanem termőhely állékonysági és meteorológiai vizsgálatok, madártani megfigyelések és a tanítás-tanulás színhelye is.

Kecskeméti Csárda és Borház
Étterem 300 m távolságra a központtól. Az étterem magyaros ételekkel és kiszolgálással a Magyar borvidékeket bemutató borválasztékkal - minőség és árszínvonal szempontjából a legjobbat nyújtja Kecskeméten.

II. Története
Kecskemét - Katona József SzínházKözvetlen környékét már i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost.

Kecskemét - Kodály Zoltán Zenepedagógiai IntézetA török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett.

Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egyösszegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.

Kecskemét - Tudomány és Technika HázaA város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa "ajándék" címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okoz.

Kecskeméti Csárda és BorházA 19. századi fejlődést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.

Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.

III. Elnevezése
Kecskemét horvátul Kečkemerac.

Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. (Bolgárul a "koziczkameta" kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

IV. Városrészek
Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, melyek önmagukban nem rendelkeznek helyi önkormányzati jogkörrel, bár a városban több részönkormányzat is működik, melyek a kerületi beosztáson alapulnak. Kecskeméthez tartozik több szatellit település is, illetve egy kiterjedt tanyavilág.

IV. Címere, zászlaja
Kecskemét - CímerKecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint "csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: »Sem magasság, sem mélység nem rettent« olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része.

Kecskemét város zászlaja téglalap alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös színű függőleges sávból áll, a fehér sáv közepén a város címerével. (A díszzászlón a város címerének ünnepi változata van, szabad széleit aranyrojt szegélyezi.)

Forrás:
Wikipédia - Kecskemét
utazzITTHON.hu - Kecskemét látnivalók

 

Hírös Hét Fesztivál - Kecskemét

Hírös Hét Fesztivál - Kecskemét

Kecskemét város egyik legnagyobb múltra visszatekintő programsorozata 1934-ban vette kezdetét, amikor Móricz Zsigmond élő rádióadásban üdvözölte be az első Hírös Hetet, mint a kecskeméti hagyományok és értékek ünnepét.

A rendezvénysorozat célja, hogy a hírös város ország-világ előtt bemutassa mindazokat a régre visszatekintő hagyományait és értékeit, amikre a legbüszkébbek a kecskemétiek.

A programokat tematikusan három csoportba sorolhatjuk, ezek: "a kistérség településeinek városa", "a kézművesek városa" és a "borváros".

További információk: Hírös Hét Fesztivál hivatalos honlapja

 

Bor- és pálinkaünnep - Kecskemét

Bor- és pálinkaünnep - Kecskemét

A gasztronómiai és kulturális rendezvény ideje alatt a Városházától a Cifrapalotáig sorakoznak a magyar borokat és pálinkákat kiállító és bemutató sátrak.

A fesztiválon részt vevő borászok, borászatok, borrendek és pálinkafőzdék ízletes nedűiből mindenkinek lehetősége nyílik kortyintani párat, mely kóstoló kiváló bemelegítésnek bizonyul majd az esti szórakoztató műsorokhoz. Délutántól színpadi előadások, táncbemutatók és koncertek gondoskodnak a kiváló hangulatról.

További információkat Kecskemét hivatalos honlapján találhatsz: www.kecskemet.hu